Kérdőíves felmérés eredménye

Forrás: http://www.szodligetsport.hu/taxonomy/term/1?page=6

2014. január 24. és február 1. között kérdőíves felmérést végeztem. A Google Drive szolgáltatás segítségével szerkesztettem meg a kérdőívemet, majd megosztottam a legnépszerűbb közösségi oldalon, a Facebookon. Az elemzéshez, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez a Microsoft Excel programot használtam. A válaszadók számának növelése érdekében megkértem pár ismerősömet, hogy ők is osszák meg a kérdőívet, de voltak, akik ezt maguktól is megtették. Egy hét alatt összesen 135-en válaszoltak a kérdéseimre, ami elegendő mennyiség volt ahhoz, hogy képet tudjak alkotni az emberek információkezelési szokásairól az interneten, különösen a közösségi oldalakon. Megállapíthatom, hogy a folyamat sikeresen lezajlott, és használható mennyiségű adatot sikerült begyűjtenem, ami egy ilyen típusú elemzéshez szükséges. Két dolgot szeretnék előrebocsátani. Az első, hogy a felmérés a teljesség igénye nélkül készült, tehát nem fog mindenre kiterjedő választ adni a felhasználók internetes viselkedésével kapcsolatban. Ennek ellenére világos képet tudtam alkotni például arról is, hogy milyen információt, milyen módon osztanak meg egymással az emberek. Ez szerintem elegendő segítséget fog nyújtani annak megértéséhez, hogy mindennek milyen következményei vannak. A másik dolog, amit tisztázni szeretnék, az, hogy a kérdések között nem tüntettem fel konkrétan a Facebookot, hanem helyette az „Ön által leggyakrabban felkeresett közösségi oldal” fordulatot használtam. Ezt azzal indokolom, hogy lehetnek olyan emberek is, akik alig használják a világszinten legnépszerűbb közösségi szolgáltatást, és inkább valamelyik konkurenst preferálják. Mindenestre a vonatkozó ábrán (8. ábra) megfigyelhető, hogy a Facebook a legnépszerűbb az összes között. Az is nyilvánvaló, hogy a válaszok nagy valószínűséggel nem lehetnek olyan pontosak, mint amilyennek mutatkoznak. Előfordulhat, hogy másként értelmezte valaki a kérdéseket, vagy nem volt teljesen őszinte, így nagyon nehéz elszakadni a szubjektivitástól. Utóbbi állításomra a legkézenfekvőbb példa valószínűleg a közeli ismerősök száma.

Nemek és életkor szerinti megoszlás

A kérdőívet kitöltők között 99 női és 36 férfi válaszadó volt. Az ábrán megfigyelhető az ezt tükröző 73-27%-os arány (1. ábra). Ami a korosztály szerinti csoportosítást illeti, a fiatalok, vagyis a 19-35 év közöttiek sokkal nagyobb arányban vettek részt a felmérésemben (2. ábra). Ez annak tudható be, hogy sokkal több ismerősöm van a saját generációmból, mint másból. Ez nem feltétlenül jelent bajt, elvégre ennek a bizonyos korosztálynak a szokásaira voltam a leginkább kíváncsi.

1. ábra

2. ábra

Végzettség szerinti megoszlás

A fent említettek után nem túl meglepő, hogy nagyobb arányban képviseltették magukat a jelenleg felsőoktatásban tanulók (3. ábra). A válaszadók között nem volt 8 általánossal és szakmunkás képesítéssel is rendelkező, csak nyolc általánossal rendelkező is csupán egy volt. Csak két, tudományos fokozattal rendelkező személy válaszolt a kérdéseimre.

3. ábra

Foglalkozás szerinti megoszlás

Megfigyelhetjük, hogy a foglalkozás szerinti csoportosításban is nagyobb arányt képviselnek a tanulók, és jóval kisebb a második helyen lévő szellemi munkások aránya (4. ábra). A diagram kisebb szeletei a munkanélküliek, a fizikai munkások és a vállalkozók arányát mutatja.

4. ábra

Lakóhely szerinti megoszlás

A lakóhely szerinti kategória háromnegyed részét teszi ki a fővárosban és annak vonzáskörzetében élők száma (5. ábra).

5. ábra

Felhasznált eszközök

Érdemes figyelmet szentelni a felhasználók internetezési szokásainak. Az eszközhasználattal kapcsolatban egy oszlopdiagramban gyűjtöttem össze az elemzett adatokat (6. ábra). Látszik, hogy igencsak kevesen használnak táblagépet, az asztali számítógépek használata pedig jelentős mértékben csökken. Az okostelefonok használata felfutóban van, a legnépszerűbb eszközök pedig a laptopok vagy notebookok. A felmérés előtt arra számítottam, hogy a táblagépek tulajdonosai többen lesznek, de véleményem szerint egy kis időre van még szükség ahhoz, hogy ezek is nagyobb teret nyerjenek. A kérdőív nem tér ki arra, hogy konkrétan mire is használják az emberek az eszközöket, de feltételezem, hogy alkalmazásuk népszerűségéhez nagyban hozzájárul az internetezés gyakorisága. Valószínűsíthető, hogy a felhasználók az okostelefonjukon nemigen használnak szövegszerkesztőt, videoszerkesztőt, illetve grafikai szerkesztő programot, sokkal inkább a világhálón szörfölnek, csevegnek, illetve valamilyen elektronikus könyvet olvasnak, ahogy azt a tömegközlekedésen utazás közben is tapasztalom.

6. ábra

Internetezési szokások

Az asztali számítógépek népszerűségének drasztikus mértékű visszaesése, és az új, internetezéshez alkalmas eszközök térnyerése annak tudható be, hogy az embereknek szükségük van arra, hogy bárhol minél tovább elérhetők legyenek online, ami megfigyelhető a következő kördiagramon (7. ábra). Igencsak jelentős arányban képviseltetik magukat azok, akik naponta többször vagy szinte folyamatosan elérhetők az interneten. A felmérés alapján nem találni olyan személyt, aki alig jut az internet közelébe.

7. ábra

Közösségi szolgáltatások típusai szerinti megoszlás

A következőkben tekintsük meg a közösségi szolgáltatások típusai szerinti megoszlást (8. ábra)! Értelemszerűen az összes között a Facebook a legnépszerűbb, ami annak is köszönhető, hogy ezen a közösségi oldalon terjesztettem a kérdéseimet az ismerőseim és azok ismerősei között. A megkérdezettek között nincs olyan, aki ne hallott volna róla vagy egyáltalán ne használná. Ezen kívül a YouTube-ot szintén sokan használják. Az iWiW visszaesése viszont igencsak látványos, mivel sokan átpártoltak a több szórakozási lehetőséget nyújtó, a világban elterjedtebb konkurensére, így a mellette kitartó felhasználók száma az újítási törekvések ellenére is szinte elhanyagolható. (A felmérés idején még létezett ez a szolgáltatás egészen a júniusi megszűnéséig.) A Skype használata valahol a középmezőny alsó részében van. Valószínűleg azért is, mert rengetegen inkább a Facebookon chatelnek a barátaikkal, ami okostelefonon a közösségi oldalon kényelmesebb. A Twitter meglepő eredményt hozott, ugyanis elképzeléseimmel ellentétben elég csekély számú felhasználó foglalkozik vele, ami véleményem szerint annak is betudható, hogy Magyarországon nem olyan népszerű, mint a tengerentúlon. A Snapchat még új szolgáltatás, így nem csoda, hogy a legtöbben még nem is hallottak róla, ha pedig igen, akkor nem használják. Véleményem szerint ez a szolgáltatás egyre népszerűbb lesz nálunk is. A Snapchat úgy működik, hogy az elküldött képek vagy videók pár másodpercig tárolódnak a szolgáltató szerverén, majd automatikusan törlődnek. Ezek szerint a fiatalok következmények nélkül küldhetnek egymásnak akár szextingelős képeket, ami miatt sok kritika érte a céget. Az is kiderült, hogy a törölt képek hosszadalmas és bonyolult eljárással visszanyerhetők. A többi közösségi oldalt sokan nem ismerik, vagy alig használják.

8. ábra

A felhasználók adatkezelési szokásai

A következőkben megvizsgáltam, hogy az emberek hogyan kezelik a saját, illetve mások adatait. Tekintsük meg azt a kördiagramot, amely azt szemlélteti, hogy hány emberrel fordult már elő, hogy engedély nélkül feltöltöttek róluk őket ábrázoló fotókat, illetve videókat, és ez hogyan érintette őket (9. ábra)! Az összes válaszadó alig egynegyedével nem történt hasonló eset. Ahogy az az ábrán is látható, a legtöbbjüket nem zavarta, hogy a megkérdezésük nélkül kerültek fel róluk készült képes anyagok, a többi embert viszont bosszantotta.

9. ábra

A következő ábra szerint a megkérdezett személyeknek szintén alig egynegyede nem szokott feltölteni másokról fotókat vagy videókat (10. ábra). Csaknem egyharmad azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy nem kell másokat megkérdezni arról, hogy feltegyék-e a róluk készült vizuális anyagokat. Velük ellentétben nagy többségben vannak azok, akik engedélyt szoktak kérni az érintett személyektől.

10. ábra

Nézzük meg azt az ábrát, amely azt mutatja, hogy a válaszadók hogyan viszonyulnak a szextingeléshez (11. ábra)! Látható, hogy majdnem 20%-nak van hozzá köze valamilyen szinten. Négyen beismerték, hogy rendszeresen szextingelnek, 13-an néha csinálják, nyolcan pedig már kaptak ilyen képet vagy üzenetet. A 81%-os többség teljesen elzárkózik az effajta aktivitástól.

11. ábra

Az információ mennyisége miatt a következő adatokat táblázatos formában szemléltetem, ami rávilágít, hogy a felhasználók mennyire intenzíven osztanak meg információkat a közösségi portálokon (1. táblázat). Az első oszlopba azok kerültek, akik egyáltalán nem végeznek ilyen tevékenységet, az utolsóba pedig azok, akik napi rendszerességgel vagy elég sok adatot tesznek közzé. Megállapítható, hogy elég kevesen vagy szinte senki nem osztja meg az aktuális tartózkodási helyét, a személyes hangulatával kapcsolatos információkat, a privát jellegű adatait és a véleményét a politikáról és az ismerőseiről. Ezzel ellentétben elég sokan chatelnek, ami nem nyilvános tevékenységet, hanem privát és általában két személy kommunikációját jelenti. Véleményem szerint a nemekre bontott táblázat sok mindennel kapcsolatban önmagáért beszél, ezért érdemes egy pillantást vetni rá.

1. táblázat

A következő elemzés (12. ábra) ugyancsak diagram formájában arra a kérdésre próbál választ adni, hogy az emberek milyen okból vannak fent a közösségi oldalakon. Megállapítható, hogy a leggyakoribb indok az, hogy a barátaik is fent vannak, és szeretnének velük könnyebben kapcsolatba lépni. A második helyen azok vannak, akik így szeretnének naprakész információkra vadászni. A harmadikon azok állnak, akiket érdekli, hogy mit csinálnak az ismerőseik, végül az utána következő helyen azok, akik így könnyebben tudják az egyetemi vagy munkahelyi feladataikat elvégezni. Megfigyelhető továbbá az is, hogy vannak, akik ilyen módon kívánnak értesülni bulikról vagy kulturális rendezvényekről, állást keresnek, illetve meg szeretnék találni régi ismerőseiket. Elég kevesen vannak azok, akik népszerűsíteni akarják magukat, és meglepő módon csak egy-két ember akar ilyen módon párt keresni. Volt olyan is, aki szerint a legtöbb emberrel csak itt lehet kapcsolatba lépni. Továbbá az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően a megkérdezettek között nincs olyan ember, aki ne lenne fent valamilyen közösségi oldalon. Vannak olyanok is azonban, akik fontolóra veszik, hogy törlik a profiljukat.

12. ábra

Egy másik diagram (13. ábra) megmutatja, hogy az egyes emberek miért mellőzik, vagy miért kívánják mellőzni a közösségi oldalakat. A legtöbben már unják, illetve nem érdekli őket. Az utána következő helyen a függőség áll, mint ok. Elég sok embert zavar a sok reklám, sokan féltik az intimszférájukat, illetve más közösségi oldalt használnának. Van, akinek az a gondja, hogy a valós élményeket virtuálisan nehéz megosztani, másvalaki pedig feleslegesnek tartja a közösségi oldalakat. Felmerült olyan indok is, ami szerint az illető a sok idős felhasználó miatt törölte magát az iWiW-ről, a MyVip-ről pedig azért, mert az eltörpült. Egy válaszadó nem lenne fent a Facebookon, ha nem végezne különféle munkát valamilyen csoportban és nem kapna onnan fontos információkat. Ugyanakkor kiugró azoknak az aránya, akiknek semmilyen kifogásuk nincsen.

13. ábra

A következő kördiagram (14. ábra) azt mutatja, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy a személyes adataikat a vállalkozások marketingcélra használják fel azért, hogy könnyebben kielégíthessék a vásárlóik igényeit, akár személyre szabott reklámok útján. Sokan vannak, akik nagyon ellenzik, de a legtöbben semleges álláspontra jutottak ezzel kapcsolatban, és csak egyetlen egy olyan személy van, aki kifejezetten támogatja.

14. ábra

Nem túl sokan vannak, akik aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a titkosszolgálati szervek, illetve hackerek betekintést nyerhetnek az internetes tevékenységeikkel kapcsolatos információkba (15. ábra). A válaszadók nagy többsége ezzel a kérdéssel kapcsolatban inkább semleges vagy érdektelen álláspontra jutott.

15. ábra

A kérdőívet kitöltők több mint felét nem érdekelte, hogy mi lesz a profiljával vagy adataival, ha valamikor eltűnnek (16. ábra). Körülbelül csupán nyolc százalék fejezte ki az aggodalmát ezzel kapcsolatban.

16. ábra

Adattárolási szokások

Vizsgáljuk meg, hogy a hagyományos adathordozók és az internetes tartalomszolgáltatók vagy a felhőszolgáltatások párharcában ki nyerne (17. ábra)! Jelenleg úgy néz ki, hogy a hagyományos adathordozók elsöprő fölénnyel győzedelmeskednek. Manapság azonban a trend egyre inkább a másik csoport irányába mutat. Úgy tűnik, hogy a CD-k, DVD-k és winchesterek korszaka leáldozóban van, és divatjamúlttá válnak ezek az adathordozók. Körülményes is ezeket ide-oda hordozni, miközben az internetre feltöltött adatokat (nyilvánosakat és nem nyilvánosakat egyaránt) gyakorlatilag akárhonnan kényelmesen el lehet érni, mindenféle cipelés nélkül.

17. ábra

A következő elemzés eredménye (18. ábra) meglepő eredményt mutatott. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy rendelkezik az internetre vagy valamelyik közösségi oldalra feltöltött adatai felett. Ha valóban úgy gondolják az emberek, hogy bármihez kezdhetnek a saját adataikkal, amelyek az online térbe bekerültek – például véglegesen le tudják szedni a magukról készült inkrimináló fotókat, és bíznak a szolgáltató és más felhasználó jóhiszeműségében, hogy nem tesznek velük semmit és nem birtokolják őket –, akkor véleményem szerint nagyot tévednek.

18. ábra

Ismerősök száma a közösségi oldalakon

Figyeljük meg, hogy kinek hány ismerőse (19. ábra) vagy olyan közeli ismerőse van valamelyik közösségi oldalon, akivel rendszeresen tartja a kapcsolatot (20. ábra)! Itt tapasztalható a legszélsőségesebb eset. Ha nem is teljesen pontosak a válaszok, azt azért megtudhatjuk, hogy az emberek hogyan vélekednek bizonyos dolgokról. Egy-két válaszadó nem adta meg az ismerősei vagy közeli ismerősei számát. Úgy vélem, az ismerősök számának a nyilvántartása objektívebb, mint a másik adatsor esetében. A diagramnál a 100-nál, de különösen a 400-nál több közeli ismerős száma a

legfigyelemreméltóbb, ami felveti a kérdést, hogy ezek a válaszadók valóban nap mint nap ennyi emberrel tartják-e a kapcsolatot. Véleményem szerint az ötven alatti létszám a legreálisabb. Ezek után nem csoda, hogy a korábban említett két, tudományos fokozattal rendelkező személy közül az egyik megjegyezte, hogy nem tudja pontosan, mit takar a kérdés, hogy „Ebből körülbelül hány ismerőssel lép kapcsolatba rendszeresen?” Számára nem volt egyértelmű, mi számít rendszeresnek és mi kapcsolatba lépésnek. Chatelés, „lájkolás”, kommentelés? Véleményem szerint joggal merült fel benne ez a kérdés; mint sok mást, ezt a témakört sem lehet egyértelműen körülírni. Mindenki máshogyan értelmezi a kapcsolatba lépést és a rendszerességet. Valószínűleg világosabbá kellett volna tenni a válaszadók számára ezt a kérdést, mindenesetre elgondolkodtató, hogy az emberek miért ilyen adatokat adnak meg.

19. ábra

20. ábra

Felhasználói észrevételek

A fejezet vége felé érdemesnek tartom felhozni a válaszadóimtól érkezett megjegyzéseket is. Pár ember hiányolta a kérdőívben a pedofília veszélyét és az internetes zaklatást. Jómagam is nagyon fontosnak tartom ezeket a kérdéseket, a kutatásom pedig, még ha közvetetten is, sok más veszélyforrás mellett ezekre épül. Azért nem tartottam szükségesnek a felmérésembe belevenni, mert annak szempontjából nem jelentenek központi témát, de nagyon jó kiindulópontnak számítanak a felhasználók interneten végzett tevékenységeire és szokásaira vonatkozó megállapítások vizsgálatánál. Abból, hogy ki hogyan tevékenykedik a világhálón, megállapítható, hogy magatartásuk felelősségteljes vagy felelőtlen.

Érdekességek

Végül érdekességként szeretnék felhozni még valamit. Észben kell tartanunk, hogy ugyan bárki bármit feltölthet a közösségi oldalakra, az nem minden ismerőse számára releváns információ. Vannak információk, amelyek csak a felhasználók egy csoportját érdeklik, amelyekre még reagálnak is valamilyen módon („lájkolással”, kommenteléssel), de vannak olyanok is, amelyek más csoportokat egyszerűen hidegen hagynak. Ennek az érdektelenségnek több oka is lehet, mint például generációbeli, nembeli, társadalmi státuszbeli, nézetbeli, foglalkoztatottsági vagy érdeklődési kör szerinti különbségek, vagy az, hogy nem közeli, hanem távoli ismerősről van szó. Sok fiatal feltesz aranyos macskás képeket, Coelho-idézeteket, vagy egy beszámolót arról, hogy öt perce vett Mars csokit. Ez lehet, hogy a fiataloknak nagyon bejön, de az idősebb generáció vagy az értelmiségiek ettől falra tudnának mászni. Ezzel kapcsolatban egy válaszadó szerint egyre több idős felhasználó regisztrál a Facebookra, és az általuk közzétett bejegyzések és hozzászólások a fiatalok számára zavarók, mert azok nagyrészt arról tanúskodnak, hogy nem tudják rendeltetésszerűen használni a közösségi portálokat. Egyre több tinédzser a Facebookról is elvándorol azért, mert úgy gondolja, már nem menő, hanem ciki ott lenni. Megfigyelhető az a trend is, hogy a közösségi oldal „elöregedik”, vagyis az idősebb generáció tagjai kezdik megismerni, és egyre több szülő, nagyszülő, rokon, tanár vagy valamilyen idősebb ismerős regisztrál az oldalra. Igaz, az idézett forrás külföldi, és elsősorban amerikai felhasználókra épül, de nem tartom kizártnak, hogy hazánkban is, még ha megkésve is, de tapasztalható lesz majd hasonló folyamat.