Forrás: http://fossbytes.com/outernet/ |
Hadd szakítsam meg az adatvédelemhez fűződő posztjaim sorozatát egy bejegyzés erejéig. Megfigyeltem, hogy a napjainkban az internetadó körüli hírverés nagyon aktuális téma, és minden internetezőt érint, így gondoltam, én se hagyhatom figyelmen kívül. A blogbejegyzésemben nem megvitatni kívánom, csak egy lehetséges elkerülési megoldásra szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, amelyet úgy hívnak, hogy Outernet és a legfontosabb ismertetőjegye az, hogy ingyenes. A nagy kérdés az, hogy tényleg felválthatja-e a fizetős internetet, és ezzel együtt semmisnek tekinthető-e az internetadó?
Forrás: http://appleinsider.com/articles/14/02/17/ambitious-outernet-could-bring-unfettered-internet-access-worldwide-via-mini-satellites |
Előre szólok, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Először is nézzük meg, hogy az Outernetnek milyen előnyei vannak. Ahogy arról szó volt, ingyen és bérmentve bárki hozzáférhet, aki rendelkezik megfelelő eszközzel, ami azt jelenti, hogy nem kell adót fizetni. Ez megegyezne azzal az elvvel, hogy az internet az alapvető létszükségleteink közé tartozik, amelyhez ingyen hozzá kellene férnünk. A másik jó tulajdonsága pedig az, hogy bárhol a Földön korlátlanul internetezhetünk, akár a Szahara sivatagban, sőt még Kínában és Észak-Koreában is, ahol cenzúrázzák a webet. Ez azért van így, mert a Media Development Investment Fund (MDIF) – amely szerint csupán a világ népességének 60%-a fér hozzá az internethez – azt tervezi, hogy 2015-re több száz miniatűr, „CubeSat” névre hallgató műholdat Föld körüli pályára állít, és a jelük a WiFi-vel ellentétben bárhol fogható lesz.
A hangsúly a tervezésen van, amely az egésznek az egyik hátránya. Még nem valósult meg a projekt, mert még mindig gyerekcipőben jár, és a szervezet még nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel ahhoz, hogy beteljesítsék a világmegváltó projektet. Mármint, ha valóban egy világmegváltó projektről beszélünk, és nem parasztvakítás az egész. És most jöjjön a feketeleves: a kommunikáció egyoldalú módon működne, avagy hasonlítana a TV-hez és a rádióhoz, ahol csak a szolgáltatók közlik a tartalmat, a felhasználó nem tölthet fel semmit sem. Az Outernet lényegében véve sugározni fogja az internetet, így hasonló módon nézhetjük meg a weboldalakat, mint ahogy a televíziós jeleket vesszük és a csatornák között váltogatunk.
Forrás: http://motherboard.vice.com/blog/outernet-wants-to-free-the-internet-by-sending-it-to-space |
Nem meglepő módon a távközlési szolgáltatók lépéseket fognak tenni, hogy meghiúsítsák a prokejt megvalósítását, hiszen egy fillért sem látnának az egészből. A szervezet vezetője azonban azt mondta, nem fogják feladni, és végül győzni fognak. A MDIF reméli, hogy több tízmillió dolláros adomány érkezik a részükre. Elmondása alapján, ha az ütemterv szerint haladnak, és kapnak pénzbeli támogatást, akkor a következő lépés az lenne, hogy a NASA-tól engedélyt szerezzenek, hogy a Nemzetközi Űrállomáson tudják tesztelni az egyébként User Datagram Protocolra (UDP) épülő technológiát. Legvégül, már 2015 júniusában kint lennének az űrben ezek a műholdak.
Most leírom, hogyan is működik igazából a technológia. Először azzal kell tisztában lennünk, hogy az Outernet nem internet, vagyis a kettő nem ugyanaz. A technológia letölti az interneten lévő fájlokat, amiket a szerkesztők kiválogatnak és elmentenek. Az elmentett fájlok az eredetieknek lebutított változatai, tehát halott linkeket és átformázott szöveget is tartalmaznak, amelyek a szerveren tárolódnak. Utána a műhold kinyeri a szerveren lévő információkat, amelyeket majd a Föld felé sugároz és végül a parabolaantennák befogadnak. Ezek a parabolaantennák a TV állomásokhoz hasonlóan csatlakoznak a számítógépekhez, amelyek letöltik az információkat és azokat merevlemezre vagy memóriakártyára mentik. Szóval ez eléggé hosszadalmas folyamatnak tűnik, és nem lesz végtelen a meglátogatható oldalak száma.
A kommunikáció egyoldalúsága és a tartalom egysíkúsága sajnálatosnak hangzik, ugyanakkor van remény arra, hogy majd valamikor a közeljövőben, pár évvel a projekt indulása után megvalósulna a kétoldalú kommunikáció, és ez a technológia talán sokkal jobb lesz, mint maga az internet. Elvégre az internet hajnalában senki sem gondolta volna, hogy majd valamikor a felhasználók is bekapcsolódhatnak a tartalommegosztásba. Ha végre mindennapossá válna az Outernet, akkor talán nem kellene többé tartanunk az internetadótól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése